„Egyszer volt, hol nem volt”- mese a Cinege csoportról

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fészekalja cinege. A fészekben pelyhes, alig csicsergő, de mégis cserfes öntudatos kismadarak élik mindennapjaikat. Ez a fészek a mi kis fészkünk a kerekerdő egyik fájának az ágán. A kismadarak nem egyformán nőnek, fejlődnek, mert különböző időben jöttek a világra, mégis a mindennapokban segítik, védik egymást és jókat játszanak együtt.

Hogy hogyan lesz egy fészekből jó csapat? Előszőr az új kicsik a szüleikkel ellátogathatnak hozzánk, és a szülőkkel megismerkedhetnek a kis közösségünkkel, ahol nagyon sok játék, s új játszótárs vár rájuk.  A kis közösségünk nagyon elfogadó, kedves gyerekekből áll, ők már ismerik a szokásokat, szabályokat, egymást segítik, tanulják a türelmet, kivárást, elfogadást. Így a nagyobb cinegék nagy segítséget nyújtanak az új fészeklakóknak a beilleszkedésben, beszokásban és mindent szívesen megmutatnak nekik, amit még a kisebbek nem tudhatnak.

Ahogy telik az idő és mindenki megtalálja a helyét a fészekben egyre otthonosabban mozognak a fiókáink. Így mi is nagyobb hangsúlyt fektetünk beszoktatás után az óvodai életre. Sokat játszunk, éneklünk és mondókázunk közösen, valamint számolunk, kézműveskedünk és sok időt töltünk a szabadban. A cinege „fészekben” minden nap van beszélgetőkör ahol, aki szeretné, megoszthatja a hétvégén szerzett élményeit, valamint megmutathatja a családi kirándulás alkalmával gyűjtött kincsét Pl. ásványt, szép falevelet, termést, bármit, ami fontos számára.

  Az év folyamán, változatos programokon szoktunk részt venni és a cinegék szívesen kapcsolódnak be az iskola előkészítősök, s néha az iskolások tevékenységébe is. Ilyen, amikor meghallgatjuk a nagyobbakat, hogy hol tartanak a zongora tanulásban vagy van, hogy mi hívjuk meg egy táncos mulatságra az iskola előkészítősöket.

 Fontos számunkra a jeles napokon való cselekvő részvétel, melyet színes, változatos tevékenységekkel készítünk elő. Jól sikerült a legutóbbi Medve projekt is, ahol a szülők a gyerekekkel együtt, otthon készítettek macis plakátokat, amivel a közös közlekedőt díszítettük. A gyerekek minden nap többször elmentek a képek előtt, mely gazdag beszélgetésekre ösztönözte őket, megosztották egymással az élményeiket, megbeszélték kinek melyik plakáton mi tetszik. A szülők örömmel fogadták a kezdeményezést. Jól sikerült a Medveotthonba való kirándulás, ami az élménypedagógiára épít, közvetlen tapasztalatot szereztek a vadonélő állatokról, az élménypedagógián keresztül sok ismerettel bővült a tudásuk. Kiemelten kezeljük a környezetünk védelmét, az állatok növények szeretetét. Senkinek nem jutott eszébe eldobni a szemetet, egymást figyelmeztették hova kell tenni a nem kívánt ételt és a zacskókat. Az természetet az udvaron is folyamatosan megfigyeljük, minden évszaknak megnézzük és megbeszéljük a sajátosságait. A labdázás és biciklizés mellett a mi cinegéink mindig odafigyelnek más élőlényekre, hol hangyáknak építenek otthont, hol virágot öntöznek és télen pedig nagy figyelmet fordítanak a madarak etetésére.

Gyerekek véleménye a kis „fészkükről”

-Hol van az óvoda?

„Az én óvodám a Kamarik erdőben van.”

„Az én óvodám, szép.”

„A csoportom a Cinege csoport, és az erdőben van, biciklitároló is van, azért, ha dörög az ég, ne ázzanak meg a biciklik.”

-Milyen az óvoda?

„Az óvodámat egészen jónak látom, mert amikor játékidő van, jól érzem magam.”

„Azért szeretem az óvodát, mert minden nap játszhatok a barátaimmal.”

-Miért szeretsz óvodába járni?

„Szeretek tornázni, uszodába, meg kirándulni, járni.”

„Szeretek, Bajnokkal, Endivel játszani.”

„Szeretek Dublózni.”

„Azért szeretek óvodába járni, mert elmegyünk kirándulni, és vannak érdekes dolgok, és sok madarak, de legérdekesebb a vipera, mert tücsköt eszik.”

„Én szeretek táncolni, énekelni.”

„Az óvónénik játszanak és erősebb leszek.”

„Szeretek a barátaimmal játszani, és a Bajnokkal fegyverest.”

-Milyenné varázsolnád az óvodát?

„Semmilyenné, mert akkor rossz lenne.”

„Ha lenne három kívánságom, akkor azt szeretném, hogy a Bogi legyen a barátom.”

„Ha igazából itt lenne egy vonat.”

Így éljük napjainkat a Kamaraerdei Kerekerdő Óvodában, aki nem hiszi, járjon utána a Cinege fészekben.