Eszter néni

1999-ben végeztem a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán tanító szakon magyar műveltségi területen.

1 év tanítás után multi cégnél dolgoztam középvezetőként, majd gyermekeim megszületése után a civil szférában helyezkedtem el, a Ferencvárosi Tanodában pedagógusként, ifjúságsegítőként és családmentorként dolgoztam 11-18 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel. Ezután újra alsó tagozaton tanítottam és osztályfőnöki munkát végeztem a közoktatásban.

Időközben több tanfolyamot végeztem (Hősök tere tréning; Krízis és agressziókezelés; Kortárs gyerekirodalom az alsó tagozaton; Infokommunikácós eszközök alkalmazása, stb.), valamint mediátori végzettséget szereztem, így a munkám során nagyon jól tudom hasznosítani a különböző mediációs technikákat, főleg a gyermekek közötti konfliktusok kezelésében.

Számomra a tanításban a legfontosabb – az írás és olvasás megtanításán túl – hogy a gyerekek valóban olvasóvá, könyvtárba járóvá váljanak, hogy öröm legyen számunkra egy könyvet a kézbe venni! Hiszem, hogy tanítani sok humorral, jó kedvvel lehet, akkor fejlődik a gyerek személyisége igazán, ha jól érzi magát. A biztatásban és a sikerélményben hiszek, az egyéni bánásmódban, odafigyelésben. Mindennapos tapasztalatom, hogy valamiben minden gyerek átlag feletti képességű, ezt kell megtalálni és közös munkával fejleszteni. Fontosnak tartom, hogy a velem együtt dolgozó gyermekek egymás felé, a természet felé nyitottak, érzékenyek, empatikusak legyenek.

Gyakorló szülőként tudom, hogy mennyire igaz Fredrick Backman gondolata: “Amikor gyerekünk lesz, az olyan, mintha markológépet próbálnánk vezetni egy porcelánboltban. Begipszelt lábbal. Fordítva felvett símaszkban.”

A gyerekek tanítása mellett ebben a nem kis feladatban próbálok segíteni tanítványaim szüleinek …😊