Intézményünkben mind az óvodai csoportokban, mind az iskolai osztályokban fontos szerepet kap a zene. Mindenki hallgat valamilyen zenét, de csak kevesen játszanak hangszeren. Nálunk az iskolás korosztálynak erre van lehetősége (zongora).
Emellett arra is figyelünk, hogy ne csak a klasszikus zenével (pl.: a 2. osztályban Vivaldi: Négy évszak, Mozart: Varázsfuvola) ismerjék meg, hanem a mai könnyedebb stílust, amit könnyen el tudnak sajátítani.
Az éneklést is kiemelten kezeljük. Nálunk az évnyitó, az ünnepek (október 23., Karácsony, március 15., anyák napja), évzáró, a mai zenei palettáról is merített anyag. Pl.: a március 15.-i ünnepség egyik műsorszáma volt, hogy Presser Gábor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról c. musicaljéből A Finálét adtuk elő. Nagyon élvezték a gyerekek.
Lelkesek, mindenbe bevonhatók, a mai dallamok, ritmusok különösen közel állnak hozzájuk. Ezekre tudunk építeni a zenék válogatásánál.
Az éneklés-zenélés a következők miatt is nagyon fontos a gyerekek fejlődése szempontjából:
–Növeli az érzelmi intelligenciát: Az emberi lélek olyan területét is feltárja, amit verbálisan nehéz lenne. Ezért bátorítjuk a gyereket improvizációra is.
–A zene magabiztossá tesz: A zene az a tevékenység, ahol a gyermek az egyéni érzéseit is kifejezheti a tevékenységben. Ha pedig közösen énekelünk, ráérezhet a saját fontosságára, hogy az ő hangja éppúgy nélkülözhetetlen, mint a körülötte állóké. Aki zenét tanul, rendszeresen énekel, magabiztosan közeledik az emberekhez a életben is.
–Nyugtató hatású az idegrendszerre: Kár lenne tagadnunk, hogy a gyerekeket is éri stressz, amitől kimerülhet. A zene segít ezt feloldani és még tartósabb a hatása, ha gyerek nem csak hallgatja, hanem ő maga is zenél, és/vagy énekel.
Igényessé tesz: A zene, mint a legfelszabadultabb művészeti forma segít megkülönböztetni az igényes unkát az igénytelentől. Ezért nem mindegy, hogy milyen zenét hallgattatunk, vagy adunk elő a gyerekekkel. Ez a tulajdonság a hétköznapi életben is hasznosítható.
Segít abban, hogy bátran kiállhat a többiek elé. Viszont a családias légkörnek, kis létszámnak köszönhetően nem “tömegek” előtt zenélünk, énekelünk. Fontos, hogy a tévesztés, hibázás velejárója a zenélésnek.
Nem utolsó sorban a közösséget is remekül formálja, hiszen a próbák alatt együtt készülve, nevetve, mindenki egyformán kiveszi a részét a tanulásból.